Magyar Péter bejelentette: Lannert Judit lesz az oktatási tárca vezetője
Egy kutatói szemlélet új irányt adhat az oktatásnak – de a valódi kérdés az, hogy a szakmai tudás önmagában elég-e egy mélyen berögzült rendszer átalakításához.
Főszerkesztői hasáb

Magyar Péter bejelenette az új oktatási minisztert, egy 35 éve oktatáskutatással foglalkozó szakember kerül a miniszteri székbe. Ez nem politikus. Ez valaki, aki tényleg ért hozzá.
Lannert Juditot jelölöm a leendő TISZA-kormány gyermek és oktatásügyi miniszterének
- írja a Facebookon Magyar Péter.
Lannert Judit neve az oktatáskutatók körében nem ismeretlen – 1990 óta foglalkozik a témával, az Országos Közoktatási Intézetben tudományos főmunkatársból kutatási igazgatóvá, majd tudományos főigazgató-helyettessé lépett elő. Ő volt az egyik elindítója a Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak, amely évtizedekig az egyik legfontosabb hazai oktatási helyzetjelentés volt.
2008-ban saját kutatóközpontot alapított – a T-Tudok Oktatáskutató Központot –, amelynek az elmúlt tíz évben fő fókusza a kreativitás fejlesztése volt az iskolákban. Az angol Kreatív Partnerség programot adaptálta és vitte be magyar osztálytermekbe. Tavaly jelent meg Kreatív tanulás című könyve, Németh Szilviával közösen.
Jön az új NAT
Új Nemzeti Alaptanterv kell a későbbiekben, amely elveket és mintákat rögzít
- hangsúlyozta Lannert Judit.
A közelgő NAT-reform kapcsán Lannert Judit egyértelmű: a jelenlegi tananyag túl sok mindent akar egyszerre, és ez a gyerekeken csapódik le. Szerinte az iskolának nemcsak ismereteket kell átadnia, hanem olyan készségeket is, mint az önálló gondolkodás vagy a hibákhoz való egészséges viszony – hogy egy tanuló ne érezze azt, hogy ha téved, azzal valamit elveszít.
Átfogó vizsgálatot sürget az oktatásban, de nem feltétlenül a nulláról kezdve. Mint mondta, a szakma a háttérben komoly munkát végzett, és ebből sok értékes dolog kihámozható.
A pedagógusok összefogását is fontosnak tartja – minél több tanár tömörül szakmai szervezetekbe, annál inkább lesz súlya a hangjuknak.
Tárcájának nevéből – amelyben a "gyermek" szó szerepel – kiindulva hangsúlyozta: az első tíz év meghatározó. A védőnői hálózat, a bölcsőde és az óvoda mind kritikus szerepet játszik ebben az időszakban, csakúgy mint a gyógypedagógiai ellátórendszer, amelyet szerinte jobban össze kell hangolni.
Problémásnak látja azt is, hogy az óvodák és az iskolák más fenntartók kezében vannak – ez folyamatos érdekütközéshez vezet, és könnyen előfordulhat, hogy egy gyerek egyszerűen "elveszik" a rendszerben, anélkül hogy bárki észrevenné.
Közgazdász, szociálpolitikus, szociológiából PhD. Nem karrierpolitikus, nem pártkatona – kutató.
Vajon elég lesz ez ahhoz, hogy valami tényleg megváltozzon a magyar oktatásban?
Hozzászólások (0)
A hozzászóláshoz lépj be vagy regisztrálj.
Még nincs hozzászólás. Te is megtörheted a csendet.


